2022. április 1-jén, pénteken este 8 órakor a Díszteremben Sax Balázs szívsebész A szervátültetés története és aktuális kérdései címmel tart előadást. Az előadásban választ kaphatunk arra, hogy mi az a szervátültetés, hogyan mentheti meg egy átültetett szerv valakinek az életét, kiből válhat donor. Beszélni fogunk a kapcsolódó etikai, filozófiai kérdésekről is, a halál fogalmáról és a magyarországi egyházak álláspontjairól a transzplantációval kapcsolatban. Az előadásról készült beszámoló alább olvasható.

Megvizsgáljuk, honnan indult és hová tart a szívátültetés, hogyan segíthet egy műszív, lehet-e az állatból történő szervátültetésé a jövő.

Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!

---------------------------------------------------

A szervátültetés története és aktuális kérdései – dr. Sax Balázs előadása

Évente több tucat szívátültetést hajtanak végre Magyarországon. Ennél azonban jóval többeknek lenne szükségük új szívre. A legsúlyosabb etikai kérdés éppen ezért az, hogy ki kaphat esélyt a túlélésre. A szervátültetésekről és elsősorban a szívtranszplantációról beszélt a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákjainak dr. Sax Balázs kardiológus, aki a szívátültetett és műszíves betegeket gondozza a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján.

A szervátültetések történetével kezdte előadását Sax Balázs. Mint mondta a legendák szerint a 3-4. században hajtották végre az elsőt. A történetek úgy tartják, hogy Szent Kozma és Damján egy beteg, üszkös lábú püspök lábát cserélte ki egy halott, mór katonáéra. Valójában azonban az első, sikeres transzplantációt 1954-ben hajtották végre. Bár ezt megelőzően is próbálkoztak, de sikertelenül, mert akkoriban az immunrendszer elnyomására még nem voltak megfelelő gyógyszerek. A szervezet védekezőképességét ugyanis mérsékelni kell, hogy ne támadja meg a beültetett szervet, és az ne lökődjön ki. Az 1954-es vesetranszplantáció azért sikerülhetett, mert egy egypetéjű ikerpár egyik tagja volt az adományozó, míg a másik a befogadó. A teljesen azonos genetika miatt pedig az új vesét sajátjaként ismerte fel az immunrendszer. 

Magyarországon az első sikeres átültetést – amely ugyancsak vesetranszplantáció volt – 1973-ban hajtották végre. A világon először 1964-ben ültettek át szívet, de a páciens csak tizennyolc nappal élte túl a műtétet. Abban az esetben is az immunrendszer elnyomása volt a probléma.  Ezen a téren végül a hetvenes évek végén értek el áttörést, és az addigi egy-két hónap helyett már néhány évben reménykedhettek a betegek. Mára pedig akár évtizedeket is nyerhetnek a szívátültetettek. Az első magyar szívátültetést 1992. január 3-án végezte el Szabó Zoltán professzor és csapata Schwarz Sándoron, aki aztán még huszonnyolc évet élt. Az elmúlt három évtizedben mintegy hatszázötven szívtranszplantációt végeztek el Magyarországon.

Hazánkban szívet agyhalottakból lehet eltávolítani. Szigorú orvosi és jogi procedúra szabályozza, hogy mikor lehet valakit agyhalottá nyilvánítani – hangsúlyozta Sax Balázs. Amikor beáll az agyhalál, a légzés is megszűnik, de egy kórházban lélegeztetett betegnél még napokig fenntartható az oxigén megfelelő szintje a vérben, így a szervek életben tarthatók. Magyarországon a donációnál a feltételezett beleegyezés elvét alkalmazzák, vagyis ha valaki életében máshogy nem rendelkezett, akkor szervdonornak tekinthető. Évente mintegy háromszáz-négyszáz esetben állapítanak meg agyhalált, nagyrészt azonban valamiért mégsem megfelelő a szív, így ténylegesen körülbelül ötven-hatvan átültetést tudnak elvégezni – magyarázta. Ennél azonban jóval több olyan végstádiumú szívbeteg él Magyarországon, akin csak a transzplantáció segíthetne. Éppen ezért jelenleg a jogi feltételek megteremtése zajlik ahhoz, hogy keringésleállás után is lehetséges legyen a donáció.

Általában a világvallások – köztük a katolikus is – engedélyezik a szervátültetést. XVI. Benedek pápa így fogalmazott a kérdésről: „Az életfontosságú szervek adományozásával kifejezett szeretet a jótékonyság olyan igazi bizonyítéka, amely képes túllépni a halálon, hogy az élet mindig győzedelmeskedjék. A szervet kapó betegnek tisztában kell lennie eme gesztus értékével. Olyan ajándékot kap, amely messze túlmutat a gyógyulási szempontokon. Valójában nemcsak egy szervet, hanem a szeretet ajándékát kapja, és ezért ugyanolyan mértékben hálásnak kell lennie a szervfelajánlás és a szabad adományozás kultúrájának erősítése érdekében.”

Sax Balász a legsúlyosabb etikai kérdésnek nevezte annak eldöntését, hogy ki kaphat új szívet. Erről a  Nemzeti Szervtranszplantációs Várólista Bizottság dönt, amelynek ő is tagja. Havonta összeülnek, és a legsúlyosabb eseteket megvizsgálják: valóban annyira beteg-e a páciens szíve, a többi szerve pedig eléggé egészséges-e a műtéthez és a hosszútávú túléléshez, valamint nézik azt is, hogy jól sáfárkodik-e majd a szívvel. Mint mondta attól, hogy valaki börtönben van, még ha gyilkosság miatt is ítélték el, meg kell transzplantálni, ha ő következik a listán, ahogy arra már volt is példa. Ugyanígy életkor alapján sem tehetnek különbséget, ha valakinek azonban rohamosan romlik az állapota előrébb kerülhet a várólistán.

Magyarország is tagja az Eurotransplantnak, ami Európán belül egy szervcsererendszer. Ennek köszönhetően, ha egy magyar páciensnek sürgősen szüksége van szívre, kaphat például Németországból. Cserébe pedig a következő magyar szerv majd Németországba megy. A távolság miatt ilyenkor a szívsebészek szupersztárokká válnak - fogalmazott. Focisták magán jetjeivel, katonai helikopterekkel, a legjobb BMW-vel száguldanak az új szívért. Alapesetben ugyanis négy óra van arra, hogy kivegyék a szívet, és az egy másik mellkasban elkezdjen dobogni. Ugyan ezt az időt nyolc-tíz órára ki lehet nyújtani egy gép segítségével, de azt általában inkább a szerv tesztelésére használják, hogy speciális esetekben megnézzék, jól működik-e.

Amíg a megfelelő donor megérkezik, a betegek műszívet kaphatnak. Az eszközt beültetik a mellkasba, és egy kábelt vezetnek ki – általában a köldökön keresztül – amellyel az áramellátást biztosítják. Sikeres műtét esetén a páciens hazamehet, élheti a mindennapi életét és sportolhat. A jövő útja pedig a xenotranszplantáció, azaz a fajok közti donáció lehet. 2022-ben a világon elsőként egy génmódosított malac szívét ültették be kísérleti terápiaként egy halálos betegbe. A túlélés azonban alig három hónap volt csak. Ez rávilágított arra, hogy még inkább módosítani kell az állat szervét, hogy jobban hasonlítson az emberi szívhez, így kisebb legyen a kilökődés veszélye – fejtette ki Sax Balázs.

Végül a szívtranszplantáltak életminőségéről beszélt. Mint mondta, felépülés után sportolhatnak, sőt akár extrém teljesítményekre is képesek lehetnek. Ahogy például az a dániai atléta, aki szívátültetettként teljesítette az ironmant, vagy azok a transzplantáltak akik orvosaikkal együtt megmászták a Kilimandzsáró legmagasabb, mintegy hatezer méteres csúcsát. A magyar szervátültetett sportolók pedig rendszeresen részt vesznek a nekik szervezett európai, vagy világjátékokon. „Saját határaikat nagyon feszegetik és bebizonyítják azt, hogy nem lehetetlen új szervvel teljes életet élni, és azon is egy picit túllépni.”