2023. március 17-én, pénteken este 8 órakor a Díszteremben Kovács Antal, a Paksi Atomerőmű kommunikációs igazgatója ATOMENERGIA - egy lehetséges megoldás a jövő generációi számára címmel tart előadást. Az előadó olimpiai és világbajnok cselgáncsozó, közgazdász. Beszámoló alább olvasható.

A világ népessége folyamatosan növekszik, ezzel együtt az energiaigény is. Nagyon fontos, hogy a megnövekedett igényeket úgy elégítsük ki, hogy ezzel ne lehetetlenítsük el a jövő generációi számára a tiszta környezet megtartását.

Az előadó hazánk adottságai, a világ tendenciái és a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével ismerteti az atomenergia helyzetét, lehetőségeit és kihívásait.

Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!

--------------------------------------------------------------------------

Atomenergia – egy lehetséges megoldás a jövő generációi számára

Van-e helye az atomerőműveknek a villamosenergia termelésben? Milyen hatással vannak a környezetünkre és az egészségünkre? Egyáltalán biztonságos-e az atomenergia használata? Ezeket a kérdéseket is megválaszolta az egykori olimpiai és világbajnok cselgáncsozó, aki jelenleg a Paksi Atomerőmű kommunikációs igazgatója. Kovács Antal a Pannonhalmi Bencés Gimnázium vendége volt 2023. március 17-én.

A mai világban egyre sürgetőbb kérdés, hogy a világ energiaéhségét hogyan lehet környezetbarát módon, fenntarthatóan és biztonságosan kielégíteni. Éves szintén ugyanis a villamosenergia-fogyasztás másfél százalékkal nő.

Az Európai Unió egy ideig csak a megújuló energiaforrásokban gondolkozott, de érdemi eredményeket nem tudtak elérni – mondta Kovács Antal. Végül az Unió megbízott egy független kutatóintézetet, hogy vizsgálják meg, a nukleáris energia mennyire fenntartható. A felmérés kimutatta, hogy a bányászattól a végleges elhelyezésig az egész életciklust figyelembe véve a széndioxid-kibocsátás és az ökológiai lábnyom tekintetében is a legjobbak között van.

A Paksi Atomerőmű termeli meg jelenleg a hazai energiafelhasználás felét. Káros anyag kibocsátása gyakorlatilag nulla. Egy atomerőmű területigénye jóval kisebb, mint például a napelemparkoké, néhány tízhektáros helyet foglal el mindössze. Ezzel szemben, ha a paksi erőmű teljesítményét napelemmel próbálnák kiváltani, megyényi területeket kellene beborítani cellákkal. Emellett az urán olyan energiasűrűséggel rendelkezik, hogy pár tíz négyzetméteren két évre elegendő üzemanyagot tudnak tárolni, és a keletkező hulladék mennyisége is kevés. Tavaly egész évben egy nagyobb hordónyi, mindössze 140 liter radioaktív hulladék keletkezett, amelynek ártalmatlanítása teljesen megoldott.

Ahogy azt a kommunikációs vezető kifejtette, egyetlen érzékelhető hatása az atomerőműnek, hogy a Duna hőfokát átlagosan 1 fokkal megemeli, de mire a folyó kiér a határra ez ki is egyenlítődik. Az atomerőmű egészségügyi hatásairól szólva elmondta, hogy az erőmű 30 kilométeres körzetében vizsgálták a daganatos megbetegedések arányát, amely az országos átlag alatt van. Ez annak köszönhető, hogy nincs ipari kibocsátás, és nagyon jó szűrőrendszerekkel dolgoznak.

Kovács Antal hangsúlyozta, hogy nem azt mondják, hogy az atomenergia az egyetlen megoldás, hanem hogy a megújuló energiaforrások mellett arra is szükség van. Áramot ugyanis akkor is használunk, ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél.

A Paksi Atomerőművet megépítése óta folyamatosan fejlesztik, hogy minél biztonságosabb legyen. Az évek alatt olyan szinten földrengésbiztossá tették, hogy azt a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földmozgást is kibírná, amely 2011-ben a japán fukusimai erőművet súlyosan megrongálta. Az atomerőmű-balesetet a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála szerint a legsúlyosabb, 7-es fokozatba sorolták. A katasztrófa után az Unió az összes európai erőművet úgynevezett stressztesztnek vetette alá. Egyebek mellett nézték, hogy a létesítmények mennyire állnak ellen a hóterhelésnek, földrengésnek, árvíznek. Ezen a paksi Európa második legbiztonságosabb erőműve lett.

Kovács Antal kifejtette, hogy az unió szabályozása értelmében 2035 után robbanómotoros és hibrid autókat már nem lehet forgalmazni. A kommunikációs vezető kiszámolta, hogy ha a jelenlegi magyarországi személyautóállományt mind elektromosra cserélnék, akkor a paksi erőmű teljesítményének 75 százaléka csak a gépjárművek töltésére menne el. Mint mondta, iszonyatos villamosenergiaigény-növekedés várható. Ráadásul a régiónkat nézve – Lengyelországtól a Balkánig – az áramtermelő kapacitások fele szénerőmű, amelyeknek negyede 40 évnél idősebb. Így a jövőbeni kapacitáshiány a háborútól függetlenül is látszik.

A háború kapcsán azt is kifejtette, hogy a paksi erőmű fejlesztése is elakadt, pedig már csak egy év hiányzott volna a befejezéshez. Ha pedig megépül a két újabb reaktor, akkor még időnként exportálni is tudnánk áramot. Jelenleg azonban a felhasznált villamosenergia felét importból kell biztosítani, ami óriási kitettséget jelent. Előadása végén a kommunikációs vezető ismét hangsúlyozta, hogy hazánk energiaellátását nem csak atomerőművel, hanem a megújuló energiaforrásokkal együtt akarják megoldani.