2021. december 3-án, pénteken este 8 órakor a Díszteremben B. Szabó János történész Magyar őstörténeti kutatások régi-új utakon címmel. Az előadó egy történész kutatócsoport tagja, amely önálló utakat keres a magyar őstörténet kutatásában. Ajánló és beszámoló alább olvasható.
Nem riadnak vissza az uralkodó tudományos álláspont, az évtizedeken át megingathatatlannak bizonyult paradigmák megkérdőjelezésétől. A magyarok korai történetét visszahelyezik a lehető legszélesebb értelemben felfogott sztyeppetörténetbe. Nem oldottak meg minden érintett problémát, és a jövő dönti majd el, mennyire bizonyulnak ötleteik időtállónak. A megközelítésmódjuk, a bizonyítékok gondos mérlegelése, a korábban elhanyagolt összefüggések figyelembe vétele és számos új ötlet felvetése teszi ezt az új nézőpontot izgalmassá. Az a szemléletmód, amely szerint a magyarság korai története nem magyar belügy, hanem Eurázsia történetének szerves része, és nemzetközileg releváns tudományos kérdés.
Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!
Beszémoló:
Magyar őstörténet kicsit másként – B. Szabó János történész előadása
Honnan származnak az Árpádok? Valójában magyar eredetűek-e az Árpád-háziak? Vajon tényleg egyszálú-e az etnogenezisünk? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdéseket feszegetett a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban tartott előadásában B. Szabó János történész. A szakember azokat az érdekes kutatási eredményeket vázolta fel a diákoknak, amelyeket Sudár Balázs történésszel közös könyvében, „Az Árpád-ház nyomában” című kötetben is feszegettek.
Ahogy azt B. Szabó János elmondta, az Árpád-ház eredetének feltárásához több dolgot is újra górcső alá vettek, és nem csak a magyar, hanem a nemzetközi tudományban elérhető forrásokat is megvizsgálták. Utánajártak például a Turul-szimbólumnak, amely a magyar krónikás hagyományok szerint az Árpád-ház jelképe, és Attiláé is volt. Sudár Balázs ezirányú kutatásából kiderült, hogy bár a nyelvészet szerint ez egy török eredetű szó, egyik török nyelvben sincs olyan madár, amelyet turulnak hívtak volna. Nálunk és a török népeknél is, mint nemzetségnév szerepelt.
A 8. századból találtak viszont egy muszlim kéziratot, amelyben leírják, hogy a kalifa madarászmestere látott turult a Kaszpi-tenger környékén. Ahogy azt B. Szabó János elmondta, valójában sokkal kevesebbet lehet tudni magáról a Turul névről és a madárról is, mint amit hiszünk. Kifejtette azt is, hogy míg mi kerecsensólyomként hivatkozunk a madárra, addig a muszlim kéziratban keselyűféleként szerepel, ami a messze az Urálon és a Volgán túli területekhez köti a magyarság eredetét.
Ahogy azt a történész hangsúlyozta, ha az egész honfoglaló népességnek nem is, de az Árpádok vezető családjának erős keleti kötődése, gyökere lehetett. Megvizsgálták például a férfineveket 970-től kezdve. A Géza név kutatásakor, amely a török méltóságnév, a Jabgu félrehallásából ered, kiderült, hogy ezt a címet először nem a törökök, hanem a kusánok használták. Ők a mai Mongólia területéről menekültek a hunok elől Afganisztán mai részére, és az ő uralkodói címük volt a jabgu. Úgy vált belőle türk méltóságnév, hogy meghódították azt a területet, és használni kezdték ők is a címet.
A történész arra is rámutatott, hogy Szent István pogány neve, a Vajk eredete sem egyértelmű. Az iráni nép történetében ugyanis a 8. században, Szamarkand melletti kisebb város uralkodóját is Vajknak hívták. Feltételezéseik szerint az Árpád névnek is lehet köze ehhez a vidékhez. Mint mondta mindezek alapján elképzelhető, hogy az Árpád-ház, a királyi család nem magyar eredetű dinasztia. Ahogy az is, hogy a magyar őstörténet többágú, és a honfoglalók egy része jóval keletebbről érkezhetett, mint ahogy az jelenleg széles körben elfogadott.