A magyar és az uniós törvényhozásról beszélt a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákjainak az igazságügyi miniszter 2022. január 7-én. Varga Judit jogszakkört és előadást is tartott a fiúknak. Előbbin a magyar jogalkotás folyamatát mutatta be, vagyis azt, hogyan lesz egy elgondolásból kihirdetetett törvényszöveg. Utóbbin pedig a magyarországi érdekképviseletről beszélt az Európai Unióban.

Gimnáziumunk jogszakkörének különlegessége, hogy ott a diákok valódi jogeseteket dolgoznak fel, és nem csak az elméleti, de a gyakorlati oldaláról is megismerkedhetnek a szakmával. Egy ilyen, a gyakorlati oldalt előtérbe helyező szakkört tartott a fiúknak Varga Judit. Az igazságügyi miniszter az olyan alapvető fogalmak tisztázása után, mint például mi az a jogszabály, azt vázolta fel, hogyan zajlik a jogalkotás ma Magyarországon.

Szót ejtett arról, hogy honnan jöhetnek a szabályozási ötletek, hogy milyen jogi és politikai szűrőkön kell átmennie ezeknek, hogyan zajlik magának a jogszabálynak a szövegezése, az arról való egyeztetés és végül az elfogadása és kihirdetése. Mint mondta, rengeteg munka, és egyeztetés előzi meg azt, hogy végül életbe léphessen egy javaslat. Szemléltetésként említette, hogy ha csak egyetlen szó is változik egy szabályozásban, utána az összeset át kell nézni, hogy miben szerepel még, és azokat is javítani kell. Hangsúlyozta, hogy azt is minden esetben ki kell számolni, hogy milyen hatásai lesznek egy új szabályozásnak. Fiktív példaként a miniszter felhozta, hogy ha leszállítanák Magyarországon a választásra jogosultak korhatárát 16 évre, akkor annak pénzügyi vonzata is lenne. Hisz ehhez több szavazólap szükséges, és ezek szállítási költségével is kalkulálni kell – sorolta a következményeket.

Varga Judit elmondta, hogy a jogszabályok érvényességének feltétele, hogy azokat kihirdessék a Magyar Közlönyben. Csak 2021-ben mintegy hétszázötven lapszám jelent meg. Tizenháromezer oldal jogszabály és ehhez tízezer oldalnyi melléklet született. Az országgyűlés tavaly összesen mintegy háromezerötszáz törvényt, minisztériumi és kormányrendeletet és kormányhatározatot hozott – fejtette ki.

A jogszakkör után „Magyarország az Európai Unióban” című előadására várta a fiatalokat Varga Judit. Mint mondta, 2019 júliusa óta nem a külügyhöz, hanem az igazságügyi minisztériumhoz tartozik az uniós politika. Ennek okáról szólva kifejtette, hogy alapvetően nem államközi megállapodásokról szól az uniós politika, hanem olyan rendeletekről, irányelvekről, amelyek belpolitikai kérdéseket érintenek. Ahogy azt a miniszter hangsúlyozta, ezek a mindennapi életünket befolyásoló – például környezetvédelmi, ipartechnikai, versenypiaci, gazdasági – területeket ölelnek fel, amelyeket aztán a tagállomok saját jogrendszerének a részeivé válnak.

Az előadáson Varga Judit az Európai Unió felépítését, a különböző intézmények feladatait, jogköreit is felvázolta, és szólt azokról a nézetkülönbségekről, amelyek Magyarország és az unió között fennállnak. Beszéde végén a miniszter a diákok kérdéseire is készséggel válaszolt. Érdeklődésükre egyebek mellett kifejtette, hogy Magyarország az unió bővítése mellett elkötelezett. Úgy látják ugyanis, hogy az unió jövője ebben van – zárta szavait.