Történet az ima erejéről és Isten kegyelméről

Tóth Viktória és Zoltán

Ne akarjon még átmenni a mennyországba – ezt kérte egyik lánya attól a hétgyermekes édesanyától, aki majd' két hétig lélegeztetőgépen, élet és halál között lebegett a szombathelyi kórházban koronavírus fertőzés miatt. A mélyen vallásos Viktóriáért – akinek egyik fia a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákja – és családjáért imalánc indult útjára. A fohász pedig meghallgatásra talált. A Jóisten segítségével Viktória meggyógyult, és férjével együtt mesélt diákjainknak a vele történtekről a Szent Márton-héten.

Az elesettek és rászorulók megsegítéséről szólt az idei Szent Márton-hét is a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban. Ezúttal a fiúk a Covid-árváknak gyűjtöttek. Ahogy az elmúlt években, úgy idén is igyekeztünk a témát minél jobban megismertetni velük, hogy érzékenyítsük őket a szolidaritásra. Ennek részeként négy különböző csendesóracsendesórán vehettek részt diákjaink 2021. november 10-én.

Krajczár Rozália ápolónő kórházi tapasztalatiról beszélt. Arról, hogy mind lelkileg, mind fizikailag és szellemileg mennyire megterhelő egy Covid intenzív osztályon, ahol ő is dolgozik. Mint mondta, muszáj volt az észt helyezni a szív elé, különben nem bírták volna. A legsötétebb hetekben ugyanis egy félnapos műszak alatt két-három beteget is elveszítettek, de az üres ágyakra minduntalan érkeztek az újabb páciensek. „Sikertörténet” pedig alig akadt. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy aki egyszer lélegeztetőgépre került, nem sok esélye volt a felépülésre.

Cserey György csendesóraa Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyetemi docense a statisztikák és számítások felől közelített a járvány megértéséhez. Mint mondta, a jelenlegi adatok alapján úgy számolnak, hogy a negyedik hullám február végén csenghet le. Ahogy arra azonban felhívta a figyelmet, ezt pontosan megmondani nem, inkább csak „jósolni” lehet. Beszélt továbbá a maszkhasználat hatékonyságáról és a különböző oltástípusokról is.

Oroszi Beatrix epidemiológus egyebek mellett szólt arról, hogy hogyan érhet véget a koronavírus járvány. Mint mondta, a vírust a jelenlegi tudás szerint nem tudjuk kiirtani, velünk fog maradni, csak mi leszünk azok, akik már nem lesznek védtelenek csendesóravele szemben. Így az a többi légúti fertőzéshez fog szelídülni. Az epidemiológus szerint más oltásokra is jellemző, hogy a harmadik dózis után alakul ki a magas szintű védettség. Abban bízik, hogy a koronavírus elleni védőoltás harmadik vakcinájának beadása után már csak kisebb, helyi járványok üthetik majd fel a fejüket. Elképzelhető azonban szerinte egy rosszabb forgatókönyv is, vagyis, hogy a harmadik oltás sem véd megfelelően, akkor pedig új megoldást kell majd találni.

A legmegrázóbb előadás minden bizonnyal a Tóth házaspáré volt, és nem csak azért, mert hét gyermekük közül az egyik gimnáziumunk tanulója. Azért jöttek, hogy a Jóisten csodájáról beszéljenek. Viktória az édesanya március elején került kórházba koronacsendesóravírus fertőzés miatt. Kétoldali tüdőgyulladása lett, amely az összes lebenyét érintette. Mélyaltatásba tették és 12 napig volt lélegeztetőgépen. Összesen több mint húsz napig feküdt a kórházban. Egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy egy hajszálon függött az élete, sőt. Ahogy azt férje, Zoltán elmesélte, egy orvos barátjuktól mikor megkérdezte, hogy „Ugye, már tudják, hogy innen nincs visszaút”, ő hosszú hallgatás után csak annyit felelt: „a Jóisten bármikor közbe léphet.”

A család mélyen vallásos, és tagja a katolikus Magyar Schönstatt Családmozgalomnak. Zoltán - aki egyik lányukkal együtt szintén elkapta a fertőzést, de ők viszonylag hamar meggyógyultak – ottani barátaikat kérte, imádkozzanak értük. Végül vallástól függetlenül rengetegen álltak melléjük a bajban, és imalánc indult Viktóriáért. Ennek az imaláncnak a híre hívta életre a Regőczy István Alapítványt, amelynek idén gyűjtöttünk. Közben a család elbúcsúzott a szeretett édesanyától. Egyik lánya hangüzenetben kérte, hogy bár tudja, hogy hisz a mennyországban, és szívesen megy át, de még ne menjen el. A Jóisten pedig meghallgatta a kéréseket, Viktória legyőzte a betegséget. Azóta is úgy tartja, hogy Istennek még dolga van vele, azért tartotta életben.