2022. október 14-én 20.00 órakor a Gimnázium Dísztermében Toldi Gergely (2003A) tart előadást Az immunrendszer korai fejlődése címmel. Az előadás a Középiskolai MTA Alumni Program keretében valósul meg. Beszámoló alább olvasható, az előadás pedig itt nézhető vissza.

Újszülöttkorban a gyakori fertőzéseken túl számos egyéb, gyulladásos kórkép is kedvezőtlenül befolyásolhatja a fejlődést. Ezért mind az alapkutatás, mind a gyógyítás szempontjából igen fontos megérteni, hogy az immunrendszerre milyen tényezők hatnak közvetlenül a megszületés után. Az előadásban szó lesz az immunrendszer működéséről, az érett újszülötteket és koraszülötteket érintő szövődményekről, a mikrobiom kialakulásáról, illetve az anyatejes táplálás és a védőoltások jelentőségéről.

Toldi Gergely újszülöttgyógyász szakorvos. Klinikai munkája mellett az Aucklandi Egyetem Liggins Intézetében végez immunológiai kutatómunkát. 2016-ban Junior Prima-díhat kapott.

Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!

----------------------------------------------------------------------

Az immunrendszer korai fejlődése

A Pannonhalmi Bencés Gimnázium egykori diákja, a Junior Prima-díjas Toldi Gergely újszülöttgyógyász tartott előadást az immunrendszer korai fejlődéséről október 14-én. A szakorvos egyebek mellett beszélt az immunrendszer működéséről, az anyatejes táplálás és a védőoltások jelentőségéről is. Az előadás a Középiskolai MTA Alumni Program részeként valósult meg.

Toldi Gergely 2003-ban végzett a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban. Jelenleg Új-Zélandon, Aucklandben dolgozik neonatológusként, azaz újszülöttgyógyászként. A klinikai munka mellett az Aucklandi Egyetem Liggins Intézetében immunológiai kutatómunkát végez. Mint mondta, koraszülöttekkel és olyan érett újszülöttekkel foglalkozik, akik valamilyen fejlődési rendelleneséggel jönnek a világra. Náluk számos olyan kórkép, szövődmény alakulhat ki, amelyeknek immunológiai, vagy gyulladásos háttere van. Ilyenek például a különböző fertőzések, amelyekre az újszülöttek hajlamosak. Ennek kapcsán kutatásaikban arra is keresik a választ, hogy az újszülöttek immunrendszerre miért működik másként.

Az immunsejtek nagyon összetettek, az egész szervezetben megtalálhatóak, és tulajdonképpen bárhova el tudnak jutni a testben. Ezeknek a sejteknek két fontos feladatuk van, amelyet az újszülöttek immunrendszerének is el kell sajátítania az első néhány hónapban, évben. Az egyik, hogy a támadásokat – azaz ha egy káros folyamat, például fertőzés elindul – meg tudják állítani. A másik – ugyanilyen fontos feladat –, hogy fel kell tudni ismerniük például az ártalmatlan környezeti anyagokat, az úgynevezett antigéneket, amelyek ellen nem kell immunválaszt küldeniük. Ha ez az egyensúly felborul, akkor lépnek fel az immunológiai eredetű betegségek – magyarázta.

Az immunrendszer fokozott működésénél allergiák, autoimmun kórképek jelentkezhetnek. Előbbi esetében egy környezeti antigén – pollen, ételmolekula – ellen indít a szervezet túlzott immunreakciót. Autoimmun betegségnél pedig az immunsejtek a saját sejtjeinkre támadnak. Például 1-es típusú cukorbetegségben az inzulintermelő sejtekre. Az immunrendszer csökkent működése is problémát okoz azonban, hisz egyáltalán nem jó, ha például egy fertőzést nem tud leküzdeni a szervezetünk. Immunológiai szempontból a tumor is ebbe a kategóriába tartozik. A szervezetben mindig keletkeznek rákos sejtek, de ha az immunrendszer megfelelően működik, ezeket felismeri és elpusztítja. Ha ez nem történik meg, akkor alakul ki a daganat.

Az újszülötteknél érdemes megkülönböztetni a veleszületett és szerzett immunitást – hangsúlyozta Toldi Gergely. Előbbi az, amely egy alapvető védettséget nyújt már a magzati létben is. Utóbbi pedig egy tanult folyamat, amely a születés után alakul ki folyamatosan. A minket ért környezeti hatások, fertőzések, védőoltások segítik ennek az immunológiai memóriának a kialakulását. Ez segít abban, hogy például ismételt fertőzés esetén immunrendszerünk gyorsabban és hatékonyabban tudja elpusztítani a korokozókat.

A szakember beszélt az immunsejtek különböző csoportosításáról, felosztásáról is, majd az anyatej szerepére világított rá. Mint mondta, epidemiológiai vizsgálatok igazolták, hogy az anyatejes babáknál az életük későbbi szakaszaiban kisebb valószínűséggel alakul ki autoimmun és immunológiai eredetű betegség. Az is megfigyelhető továbbá, hogy a csecsemők, akiket többet szoptatnak, kevésbé hajlamosak a fertőzésekre és az ételallergiákra, valamint az egyéb gyulladásos kórképek is ritkábbak náluk. Azaz az anyatejnek, úgy tűnik, van egy immunológiai szerepe, amely már nagyon korán hatással van az immunrendszerre, és ez az egész életre kiterjed. Toldi Gergely és munkatársai olyan kutatásokat végeznek, amellyel igyekeznek jobban megérteni, hogy melyek azok a mechanizmusok, amelyek ezt az eltérést okozzák az anyatejjel és a tápszerrel táplált babák között.

Az anyatej fő feladata, hogy táplálékot biztosítson az újszülöttnek. Összetétele nagyon komplex, és folyamatosan változik a szoptatás alatt, az épp aktuális igényeknek megfelelően. Az anyatejjel különböző antitesteket lehet átvinni az újszülöttekbe, amely egy passzív védettséget ad, abban a nagyon kitett időszakban, amikor a csecsemők saját immunválasza még nem alakult ki. Ez az antitestátviteli folyamat az, amely nagyban szerepet játszik abban, hogy az anyatejes újszülöttek kevéssé kapnak el fertőzéséket – magyarázta a szakorvos.

Az anyatej tartalmaz különböző, úgynevezett antimikrobiális fehérjéket, amelyek nem kifejezetten aktív immunfunkciót látnak el, de gátolják a baktériumok növekedését. Továbbá olyan cukormolekulák is előfordulnak benne, amelyek nem a tápanyag, hanem az úgynevezett mikrobiomot alkotó jótékony hatású baktériumok miatt fontosak. Az anyatejnek is van saját mikrobiomja, azaz barátságos baktériumok találhatók benne, amelyek a szoptatással szintén átjutnak az újszülöttbe. Az anyatej tartalmaz még úgynevezett mikrovezikulákat, amelyekbe különböző molekulák, például mikro RNS-ek vannak csomagolva. Mint mondta ezek létezéséről bár tudunk, de arról kevés információnk van, hogy mi a szerepük és jelentőségük.

Toldi Gergely beszélt arról is, hogy az édesanya saját immunológiai sejtjeit, antigénjeit is átadja a szoptatással. Mint mondta az anyai sejteket az újszülött immunrendszere részben idegenként ismeri fel, és ez fordítva is így működik. A várandósság alatt sok olyan szabályozó folyamat zajlik az anyai szervezetben, amelyek elnyomják az immunválaszt, hogy az anyai immunrendszer ne lökje ki a magzatot. Ez a fajta immunológiai kommunikáció, amely a méhlepényen keresztül történik, a szoptatás révén a megszületés után is folytatódik. Munkája során ezt is vizsgálja, vagyis hogy hogyan működik ez a kapcsolat anya és gyermek között.

Kutatótársaival igyekeztek összehasonlítani, hogy milyen különbségek vannak a sejtek összetételében megszületéskor és 3 hetes korban. Ezt az anyatejes és a tápszeres csecsemőknél külön nézték – mesélte munkájáról. Kimutatták, hogy főként a regulátoros T-sejtekből jóval több, mintegy kétszer annyi termelődik az anyatejjel táplált babáknál, a tápszeres csecsemőkkel szemben. Ezek az immunsejtek központi szerepet játszanak a szerzett immunitás szabályozásában, és képesek más immunsejtek működését gátolni, azaz szabályozni az immunválaszt. Azt is vizsgálták, hogy ezek a regulátoros T-sejtek milyen funkciót látnak el. Vérmintákon nézték meg, hogy az anya immunsejtjei, hogyan reagálnák az újszülöttére és fordítva. Ezekből a kísérletekből megállapították, hogy az újszülötteknél nem csak emelkedik ezeknek a bizonyos immunsejteknek a száma, hanem ezek felelősek az anyai sejtek, antigének iránti immunválasz elnyomásában is. Jelenleg pedig azt próbálják kideríteni, hogy ennek milyen hosszútávú következményei lehetnek.

Vizsgálataik alatt felmerült a mikrobiomnak, azaz a barátságos baktériumoknak a szerepe is. Ideális esetben az anyaméhen belül nincsenek baktériumok, ezért a mikrobiom kialakulása csak a megszületés után kezdődik. Ennél a kísérleténél székletmintát is vettek, hogy megállapítsák, hogy ennek a bizonyos mikrobiomnak milyen az összetétele a csecsemőknél. Megállapították, hogy az anyatejjel táplált babáknál nagyobb számban voltak jelen az úgynevezett rövid szénláncú zsírsavakat termelő baktériumok. Ez azért fontos, mert ezek a zsírsavak kifejezetten a regulátoros T-sejtekre vannak hatással, javítják funkciójukat. Ennek a folyamatnak a megértése azért is lényeges, mert a koraszülött, vagy beteg babák egy sor olyan gyógyszert kapnak, amelyek hatással vannak a mikrobiom összetételére.

Végül a védőoltásokról beszélt az előadó. Mint mondta ezek kulcsfontosságúak az immunrendszer tanulási folyamatában, azaz a szerzett immunitás kialakulásában. A védőoltásokkal tulajdonképpen az immunrendszert próbálják becsapni és immunválaszt kiváltani, immunológiai memóriát létrehozni egy adott fertőző ágenssel szemben anélkül, hogy a fertőzés káros következményei kialakulnának – magyarázta. A BCG, azaz a tuberkolózis elleni védőoltás különösen is érdekes kutatási szempontból, ezt ugyanis életük első pár napjában adják az újszülötteknek, és az általa kiváltott hatás sok mindent befolyásol már az élet legelején. Afrikai országokban például, ahol nagyon sok fertőzés éri az újszülötteket, kimutatták, hogy a BCG oltás nem csak a tuberkolózis gyakoriságát csökkenti, hanem az összes többi fertőzését is. Előadását Toldi Gergely azzal zárta, hogy a kutatóintézet, ahol ő is dolgozik, azzal is foglalkozik, hogy miként lehet javítani az újszülöttkori és koragyermekkori egészségi mutatókat.