Nem egyéni érdemének tartja, hanem olyan elismerésnek, amelyet diákjainak köszönhet. Török Júlia angol-francia szakos tanárunknak – kiemelkedően eredményes és áldozatos tehetséggondozó munkája elismerésképpen – „Kiváló versenyfelkészítő” díjat adományozott a családokért felelős tárca nélküli miniszter, amelyet 2021 nyarán vehetett át. A 2020/21-es tanévben ugyanis végzős diákunk – Júlia tanítványa, Horváth Dávid – nyerte meg az angol OKTV-t.

Más tantárgyakból volt már rá példa, de angolból ez az első, hogy a Pannonhalmi Bencés Gimnázium egyik tanítványa nyeri meg az OKTV-t. Horváth Dávid több száz középiskolás közül lett a legjobb a háromfordulós versenyben. „Iszonyúan kemény ez a megmérettetés. Egyáltalán nem gimnazista szint, amit elvárnak. Nem elég, ha csak a tananyagból brillírozik valaki, és magas szintű a tudása. Kell hozzá tehetség, elhivatottság, alázat és szorgalom” – mondja Török Júlia. A döntőben a diákoknak egy újságcikkről kell értekezniük a bírálóbizottsággal, ami azt is megköveteli, hogy a tanulók ne csak folyékonyan és választékosan beszéljenek, hanem legyen véleményük is. Dávidban pedig mindez megvolt – meséli. „Ezen a szintem én már nem tanítottam őt, hanem csak a beszélgetőtársa voltam a felkészítés során. Itt már nem adhatom a szájába, hogy mit mondjon – de Dávidnak nem is kellett –, mert akkor az nem ő. Olyan briliáns ötletei voltak, hogy öröm volt vele foglalkozni” – mondja őszinte lelkesedéssel hangjában. 

Néhány éve egy másik tanítványa is szép sikert ért el a versenyen, Balassa Máté harmadik helyezett lett. „Ő szintén nagyon tehetséges fiú volt. Egyiküknél se éreztem, hogy az ezzel járó plusz munka verejtékes lenne, hanem élvezettel foglalkoztak vele” – fejti ki. A felkészülés ugyanis rengeteg többletfeladattal jár. De nem csak a diákoknak, hanem Júliának is. „Nincs olyan gimnáziumi anyag, ami ide elég lenne. Még a felsőfokú nyelvvizsga szintjénél is többet várnak el. Győrben egyeztettem kollégákkal, egyetemi anyagokat szereztem be. Sok időbe telik, de ez az a plusz munka, amit minden évben már alig vártam” – mondja.  Miközben beszél, hallani, hogy valóban mennyire élvezi. Hogy nem a dicsőség és az eredmények miatt teszi, hanem mert vérbeli pedagógus, akinek csak egyetlen célja van: megadni mindent a tanítványainak, hogy a legjobbat és a legtöbbet hozhassák ki magukból. „A pedagógusnak kötelessége felismerni a tehetséget, és oda kell rá figyelnie. Lehetőséget kell adnia és segíteni abban, hogy kibontakozzon a diák” – vallja. Ez nem feltétlenül a versenyzést jelenti – magyarázza. Voltak olyan diákjai, akik versenyezni egyáltalán nem szeretettek, viszont zseniális verseket, novellákat írtak angolul. Őket kollégájával, Komálovics Zoltán irodalomtanárral karolták fel, és ez is a tehetséggondozás egyik módja.

Mint mondja nagyon meglepődött, hogy az OKTV-siker után „Kiváló versenyfelkészítő”-díjat kapott. „Egy tanár sem úgy kezdi a pályáját, hogy versenyfelkészítő lesz, csak tanítani szeretne. Azt, hogy én mégis az lettem, a diákok hozták ki belőlem, nekik köszönhetem. Ők hatottak rám úgy, hogy ezzel foglalkoznom kellett” – fogalmaz. Úgy véli, az elismerés nem csak neki szól, hanem tanítványainak is. „A pannonhalmi diákoktól ezt is megkaptam” – mondja mosolyogva és hálával a hangjában. Az ilyen „mérhető” siker mellett azonban számos eredményt tudhat maga mögött Júlia az elmúlt évtizedekben. Több mint negyven éve van a pályán, aminek nagy részét – 31 évet – a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban töltötte. „Azt is igazi sikernek éltem meg, ha egy érdektelennek tűnő diáknak fel tudtam kelteni a kíváncsiságát, és a nyelv felé fordult. A legnagyobb elismerés pedig az volt, amikor a szülők megköszönték, hogy az utolsó pillanatig kitartottam a fiúk mellett, hittem benne, és meg is csinálta a felsőfokú nyelvvizsgát. Ezekre jó lesz visszaemlékezni” – mondja, meghatódottsággal a hangjában. Majd nehéz szívvel vallja meg, hogy férjével – a kiváló testnevelés tanárunkkal, Török Loránddal – együtt abbahagyják a tanítást. Júlia még egy évet marad az iskolában, a most érkező fiatal, amerikai lektorok mentora lesz, és diákjainak is megígérte – bár jó kezekbe kerülnek –, ha segítségre van szükségük, ő mellettük áll majd. „Nagyon fájó szívvel mondtam ki, de úgy éreztem, hogy most jött el az idő, hogy befejezzem az oktatást” – zárja szavait.